2011. húsvét vasárnapján a Thököly Imre Kéttannyelvű Általános Iskolából tisztes létszámú csapat gondolta úgy, hogy Budapesten ünnepel. Az egy  napi sétához tervezett látnivalók mindegyikét megismertük, az idő is nagyon kedvezett  nekünk.

 A Duna-parti környezetben a levegő is más volt, mint a főváros belsejében. Az értékőrző intézmények pedig vonzzák a látogatót.

A Művészetek Palotájában (egy épületben van a múzeummal)  az első percekben belebonyolódtunk a bársonyos lépcsőrendszerbe, 3 emeletnyit mentünk a „felső százezer”nek szánt művészeti szabadidő központban.Az aula azonban már az egyszerű alföldi vándor számára is örömteli perceket nyújtott. A zenés, kreatív, népi tevékenységekből ki-ki válogathatott kedvére.

A Nemzeti Színház előtti labirintuspark és zirkulát föld és ég között adta a gyermekek számára a  nap fénypontját.  A felnőtteknek pedig  maga a színház nyerte meg a tetszését.  (Egyszer előadásra is eljövünk, hogy megismerjük a különleges színpadtechnikát).

A Néprajzi Múzeum tárlataira is érdemes volt felutazni, maradandó ismeretekben, élményekben részesítettek minket. Hogy milyenek a finnek? Valamint a magyarság múltja és ma is élő népművészete kiállításokat arra késztetnek bennünket, hogy  kutassunk a gyökereink után, mert érdemes.

A csoport véleménye az eddigi budapesti séták végén – a legfontosabb elismerés számomra -  „Mikor és hová szervezek kirándulást legközelebb, mert mi megyünk?!

A következő sétaterv még hazaérés előtt a vonaton megszületett: június 16-án a Fővárosi állatkert és a Közlekedési múzeum tanulmányi múzeumpedagógiai foglalkozását  kérjük.

Dóróné Balázs Katalin